A Budapesti Szent Ferenc Kórház kiemelt figyelmet fordított az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésére, különösen az utóbbi évtizedben. Valamennyi bővítési és korszerűsítési folyamat során kiemelt szempont volt az energetika és jelenleg is az. Ennek köszönhetően 2025-ben az épület elnyerte a Portfolio – Az Év Zöld Beruházása díjat, hiszen a fejlesztésekkel jelentősen hozzájárultak a kórház energiafogyasztásának és szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez.
A beruházások során az épületszerkezeti és az épületgépészeti jellemzőkben is számottevő változás történt. Az eredeti, azaz ,,A’’ épületrész utólagos, valamint az újabb ,,B” és ,,C” épületrészek tervezés szerinti hőszigetelése is megtörtént. Az ,,A” épületrész esetén a külső falak és a padlásfödém hőszigetelésével, valamint nyílászárók cseréjével csökkent az épület fűtési energiaigénye.
A két új épületrésznél pedig a hatályos energetikai rendeletnek megfelelő szerkezetekkel szintén a hőveszteség minimalizálása volt elérhető. A hűtési igények csökkentése elsődlegesen passzív módszerekkel célszerű, így külső árnyékolók is telepítésre kerültek az épületre – gépi hűtésre így várhatóan jóval kevesebbszer lesz szükség.
Az épületgépészeti, azaz épülettechnikai rendszerek esetén az eredeti gázkazános hőellátás helyett korszerű, energiahatékony VRF rendszer került kialakításra. Az ,,A” és ,,B” épületet közösen ellátó vízhűtéses VRF rendszer talajszondákról üzemel, melynek köszönhetően nagyon magas hatásfokú a rendszer.
A VRF kültéri egységekről ellátott beltéri egységek nagyon jól szabályozhatók helyiségenként is, az osztódobozokon keresztül pedig hővisszanyerés lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a fűtést igénylő helyiségekbe az osztódobozon keresztül átjuttatható az a hőenergia, amit a hűtést igénylő helyiségektől von el a rendszer.
Ezzel minimalizálható a kültéri egységek villamosenergia felvétele, illetve a komfort szempontjából is előnyös kialakítás: egyszerre lehetséges fűteni és hűteni a rendszerrel.
A talajszondáról ellátott VRF-ek a fűtésen és hűtésen kívül továbbá használati melegvíz termelést is végeznek az egész épületben, ehhez a közegváltáshoz is szükséges hydrobox-okon keresztül az előállított melegvíz hőmérsékletének emelése lehetséges akár 70 °C-ra. A használati melegvíz mellett radiátorok, padlófűtési körök, valamint légkezelők kaloriferjei is a hydrobox-okon keresztül láthatók el hőenergiával. A használati melegvíz termelése napenergiával is történik, a tetőre helyezett nagy felületű napkollektorokkal. Emellett a csúcsigények ellátására egy nagy hatásfokú kondenzációs gázkazán is beépítésre került tartalék hőtermelőként.
A ,,B” épületrész utólag ráépített tetőterében, valamint a ,,C” épületrészben is levegő hűtésű VRF rendszerek a hőtermelők, melyek szintén energiahatékony módon látják el az épületrészek fűtési és hűtési energiaigényét.
A ,,C” épületrészen több légkezelő berendezés is beépítésre került, melyek nagy hatásfokú hővisszanyerőkkel képesek előmelegíteni télen a külső tér hideg levegőjét (az ablaknyitás helyett, ahol nem lehetséges a hővisszanyerés). A konyhai légkezelő hűtő kaloriferjét szintén levegő hűtésű VRF kültéri látja el, így a szellőzés is energiahatékonyan tehető meg – ráadásul sokkal pontosabban szabályozva, mint csupán ablaknyitással. A ,,C” épület mellett a ,,B” épületben is beépítésre került 4 db légkezelő hővisszanyerőkkel, időprogram szerinti szabályzási lehetőséggel.
A gázkazánok kiváltásával így az épület teljes energiafogyasztásában már jóval nagyobb részt képvisel a villamosenergia fogyasztás a VRF rendszereknek köszönhetően. Emiatt nagy felületű napelemes rendszer került telepítésre az ,,A” épület tetőjén, illetve napelemes parkolófedés is kialakításra került a kórház épülete mögött parkoló térrészen. Az így termelt villamosenergia szinte teljes mértékben felhasználásra kerül az épületben.
A kórházépület bejáratánál telepített elektromos töltőpontokkal pedig a napelemes rendszer által termelt villamosenergia további felhasználása lehetséges, biztosítva ezzel a közel teljes helyszíni felhasználást.
A villamosenergia felhasználás szempontjából szintén előnyös megoldás az épület energiahatékony LED-es világítási rendszere, mely jelentősen hozzájárul a fogyasztás csökkenéséhez.
A Kórház a hálózatról vételezett villamosenergia csökkentésére további fejlesztéseket szeretne megvalósítani, a „B” és „C” épületrészek tetőfelületei alkalmasak lehetnek még napelemes rendszerek fogadására (illetve akkumulátorok beépítése is szóba került a termelt villamosenergia eltárolására). Ezek mellett egy egységes épületfelügyeleti rendszer is segítheti, támogathatja az energiatakarékos üzemeltetést, így ennek megvalósíthatóságát is vizsgálja a Kórház. A kórházépületre továbbá órás bontású, részletes dinamikus szimulációs modell is készült, mellyel az üzemeltetés finomhangolása a cél.
Így beruházás nélkül, vagy legfeljebb minimális beruházással az épület energiafogyasztásának további csökkenése érhető el.