Az utóbbi időben a társasházak és lakásszövetkezetek körében is egyre erősebben jelentkezik az igény a közösségi energiatermelés iránt. Sokáig azonban a közös energiatermelés és -felhasználás jogi és technikai feltételei nem tették lehetővé, hogy ezek a lakóközösségek megoszthassák egymás között a megtermelt villamos energiát. Ezen a helyzeten hozott áttörést, hogy 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) Energiaközösségekre vonatkozó új rendelkezése, a 66/B. §, amely jelentős előrelépést jelent a közösségi energiatermelés hazai szabályozásában. A módosítás értelmében társasházak és lakásszövetkezetek esetében lehetőség nyílik energiaközösség létrehozására, amennyiben legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosai írásbeli megállapodásban rögzítik együttműködésüket.
A társasházi energiaközösségek működési elve
A társasházi energiaközösség nem önálló jogalany, hanem együttműködési forma, amely legalább két tulajdonos írásbeli megállapodásával jön létre. A közösség működését egy polgári jogi szerződés rögzíti, amely meghatározza a tagok közötti együttműködés feltételeit, a megtermelt energia elosztásának, valamint a költségek és bevételek megosztásának módját. A társasházi energiaközösség működése során a megtermelt villamos energia felhasználható a társasház közös fogyasztásának fedezésére (például világítás, lift, szivattyúk), vagy az alkalmazott elszámolási modelltől függően megosztható a közösség tagjai között is. Az új szabályozás szerint a társasházi napelemek mostantól kizárólag bruttó elszámolás mellett működhetnek. Ez azt jelenti, hogy a hálózatba táplált és a helyben felhasznált áram külön kerül elszámolásra. Mivel a betáplált energia ára lényegesen alacsonyabb, ezért a legfőbb cél a helyi felhasználás arányának maximalizálása. Fontos, hogy a társasházi energiaközösség működőképes legyen, minden résztvevő lakásnak ugyanahhoz a mérlegkörhöz kell tartoznia. Ez biztosítja, hogy a közös napelemtermelés és az egyidejű fogyasztás pontosan és egyszerűen elszámolható legyen. Továbbá a társasházi energiaközösségek tagjai a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetése ellenére benne maradhatnak az egyetemes szolgáltatásban, vagyis nem minősül többforrású ellátásnak, és nem kötelező piaci szereplőként szerződniük új villamosenergia-kereskedővel. A társasház és az elosztói engedélyes írásbeli megállapodást köt, amelyben a társasház vállalja a közösség érdekeinek képviseletét és a mérőhelyek kialakítását. Kétféle elszámolási modell alkalmazható a 273/2007. kormányrendelet (VET Vhr.) 39/D. § és 39/E §. pontjai alapján.
- Diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítéses modell
A diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítéses modell lényege, hogy a társasház területén üzemelő háztartási méretű kiserőmű (HMKE) által megtermelt villamos energia egy része közvetlenül a fogyasztási pontokon kerül felhasználásra. A helyben egyidejűleg elfogyasztott mennyiség után a társasházi energiaközösség jogosult a diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítésre, amelyet a HMKE távlehívható mérője által rögzített betáplált energia és az elszámolást segítő segédmérő által mért hálózatba visszatáplált mennyiség különbsége alapján számolnak. A visszatérítés mértékét a társasházi összekötő berendezéshez csatlakozó felhasználók legalacsonyabb elosztói és átviteli forgalmi díjának nettó összege alapján állapítja meg a MEKH rendelet két tizedesjegyre kerekítve. A kifizetés évente egyszer, az elosztói engedélyestől történik. A rendszer kialakításához szükséges mérőhelyek kialítása és költsége a társasházat terheli, ideértve a helyszíni előkészítést is. A távlehívható, negyedórás adatgyűjtésre alkalmas mérőeszközöket viszont az elosztói engedélyes biztosítja és telepíti, ennek költsége őt terheli. A rendszer működésének fenntartása érdekében a társasház alapdíjat fizet a felszerelt mérőeszközök után.
1. ábra Diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítéses modell
- Megosztási hozzárendelés
A társasházi energiaközösségek működésének következő lépcsőfoka a megosztási hozzárendeléses modell. A modell célja, hogy a társasházon belül minden közösségi tag a valós fogyasztásának arányában részesüljön a helyben megtermelt villamos energiából és a kapcsolódó rendszerhasználati díjvisszatérítésből. A rendszer alapját a távlehívható okosmérők adják, amelyek negyedórás bontásban rögzítik mind az egyes lakás fogyasztását, valamint társasház napelemes rendszerének pillanatnyi termelését. Az így keletkező, nagy időfelbontású adatok teszik lehetővé, hogy pontosan meghatározható legyen az adott időszakban az egyidejű termelés és egyidejű fogyasztás, ami az elszámolás alapja.
Az elosztói engedélyes a negyedórás adatokból megállapítja, hogy az egyes albetétek mekkora energiamennyiséget használtak fel közvetlenül a helyben megtermelt energiából, és ezt az értéket levonja a hálózatból vételezett villamos energiából. Ez csökkenti mind a fizetendő energiadíjat, mind az RHD-t.
2. ábra Megosztási hozzárendeléses modell
A társasházi energiaközösségben a megtermelt napenergia lakások közötti felosztása alapvetően kétféle módon történhet. A két modell közti fő különbség az, hogy milyen adatok alapján dől el, ki mennyi energiát kap: előre rögzített arányok vagy valós, negyedórás fogyasztási adatok alapján.
A megosztás egyrészt történhet statikus módon, előre meghatározott, fix százalékos arányok alapján, függetlenül a lakások tényleges fogyasztástól. Minden lakás ugyanakkora arányban részesül a termelésből, a valós fogyasztása mértékéig. Ha egy albetét adott időszakban kevesebbet fogyaszt, mint a neki járó termelési hányad, akkor a különbözet íródik jóvá, nem vihető át másik időszakra és nem is kerül kompenzálásra. A módszer előnye, hogy olcsóbb, egyszerűbb, és adminisztratív szempontból kevésbé bonyolult.
A másik lehetőség, hogy dinamikus módon, a tényleges, negyedórás fogyasztási adatok alapján történik az elszámolás. Az adott időszakban az energia a tényleges fogyasztás arányában oszlik meg a lakók között. Pontosabb és igazságosabb elszámolást tesz lehetővé, hiszen a valós idejű fogyasztás alapján tükrözi, ki használta fel a termelés idején az energiát. Ugyanakkor bonyolultabb és költségesebb rendszer, működéséhez valós idejű adatcserére van szükség az elosztóval, amely szűk időablakban zajlik, továbbá megfelelő informatikai háttér és a közös képviselő vagy a kijelölt szolgáltató aktív közreműködése szükséges. A megosztási hozzárendelési szabályok évente egyszer módosíthatók: erről az elosztói engedélyest az elszámolási időszak előtt legalább 30 nappal kell értesíteni, és a változás a bejelentést követő második hónap első napján lép hatályba.
A megosztási hozzárendelés modell esetén is elengedhetetlen a megfelelő mérési infrastruktúra kiépítése. A mérőhelyek kialítása és előkészítése továbbra is a társasház feladata és költsége, míg a negyedórás idősoros adatrögzítésre alkalmas távlehívható mérők telepítését az elosztói engedélyes végzi, az eszközök biztosításának költségeivel együtt. A társasházi energiaközösség a felszerelt mérőeszközök után alapdíjat fizet.
A társasházi energiaközösségi modell különösen előnyös lehet olyan épületekben, ahol nagyobb fogyasztású berendezések üzemelnek, például liftek vagy közös világítás. Ebben az esetben a helyben megtermelt villamos energia nagyobb része közvetlenül a társasház közös fogyasztását szolgálja, így kevesebb energia kerül visszatáplálásra a hálózatba. A modell későbbi kiterjesztésével, amikor az egyéni felhasználás is előtérbe kerül, minden társasház számára kedvezővé válhat.
A jelenleg elérhető diszkontált elszámolási modell egyszerűsége miatt gyorsan bevezethető, alacsony beruházási költséget jelent a közösségek számára, és kezdetben lehetővé teszi a társasházi energiaközösségek (THEK) első generációjának létrejöttét. Ebben a rendszerben a HMKE közvetlenül a társasház közös fogyasztásmérőjére csatlakozik, a segédmérő pedig a társasház és az elosztóhálózat közötti energiaáramot méri. A helyben elfogyasztott energia után kedvezményes rendszerhasználati díj-visszatérítés (RHD) jár, amelyből a társasház szabadon dönthet a közös költségek csökkentésére, karbantartásra vagy egyéb célokra.
Hosszabb távon a megosztási hozzárendelésen alapuló elszámolási rendszer válik várhatóan meghatározóvá. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az energiamegosztás arányai valós, negyedórás fogyasztási adatokon alapuljanak, így a lakók közötti elszámolás pontosabbá, átláthatóbbá és igazságosabbá válik. A modell bevezetése ugyan nagyobb beruházási és adatkezelési igénnyel jár, de hosszú távon fenntarthatóbb működést biztosít.
A társasházi energiaközösségek létrehozása fontos lépés a városi energiafüggetlenség és a közösségi energiatermelés felé. A helyben termelt energia csökkenti a hálózat terhelését, mérsékli a költségeket, és támogatja a megújuló energiaforrások elterjedését. Emellett elősegíti a közösségi szemléletű energiatermelést: a lakók együtt, közösen dönthetnek arról, hogyan használják fel a megtermelt energiát, illetve hogyan osszák el az esetleges bevételeket vagy megtakarításokat.
Ahhoz azonban, hogy a társasházi energiaközösségek valóban működőképes és vonzó konstrukcióvá váljanak, elengedhetetlen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kidolgozandó részletes elszámolási szabályrendszer, valamint a kereskedők közötti menetrendezési megállapodások pontosítása. Ezek hiányában a jogszabályi keretek önmagukban nem elegendőek a modell gyakorlati megvalósításához.
Szigetvári Antónia
Planet Energy Magyarország Kft.
2025. 11. 28.