A vizsgált Önkormányzat a „TOP-3.2.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése energetikai korszerűsítése” pályázat keretében valósította meg a községháza fejlesztését. A beruházás részeként egy megújuló energia alapú rendszert, napelemes rendszert is telepítettek, amelynek célja az önkormányzati épület villamosenergia-fogyasztásának csökkentése, ezáltal az üzemeltetési költségek mérséklése lett volna.
A telepítést követően az önkormányzat még szaldós elszámolásba került a szolgáltatóval. A szaldó elszámolás lényege, hogy a hálózatba betáplált és az onnan vételezett villamosenergia különbsége alapján történik az éves vagy havi elszámolás. A vizsgált eset éves szaldós elszámolása elméletben kedvező megoldás, mivel az éves szinten megtermelt és felhasznált energia kiegyenlítheti egymást. A beruházást megelőzően a községháza éves villamosenergia-fogyasztása megközelítette a 2400 kWh-t, a villamos energia egységára pedig hozzávetőlegesen 44 Ft/kWh volt, ami éves szinten összeségében mintegy 120–140 ezer forintos költséget jelentett.
A napelemes rendszer az éves fogyasztásra lett méretezve és a telepítését követően a villamosenergia-felhasználás jelentős részét már a saját termelés fedezi, így azt várhatnánk, hogy éves elszámolásban nulla, vagy közel nulla Forint a fennmaradó villamosenergia-költség.
Azonban a szolgáltató által felszámított éves HMKE fix díj miatt az összes villamosenergia-költség végül meghaladja a korábbi szintet, hogyan is lehetséges ez?
A napelemes telepítést követően új energiabeszerzésre volt szükség. A szolgáltató portfóliójában szereplő konstrukció alapján ezen egyetlen vételezési helyre (HMKE rendszer megléte esetén) évente 400 000 forint fix díjat kell fizetni, függetlenül a tényleges fogyasztástól és a napelemes termeléstől, a szaldó mértékétől. A szolgáltató a szerződés alapján a visszatáplált villamos energiáért nem fizet külön díjat, így a megtermelt többletenergia pénzügyi megtérülése sem jelenik meg. Ennek következtében az önkormányzat összességében jóval magasabb villamosenergia-költséggel szembesül, mint a napelemes rendszer telepítése előtt. Míg korábban a teljes éves kiadás alig haladta meg a 100 ezer forintot, addig jelenleg a rendszerhez kapcsolódó költségek ennek többszörösét is elérik.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy egy energetikai beruházás sikeressége nem kizárólag a műszaki paramétereken múlik. Legalább ilyen fontos a szabályozási és elszámolási környezet alapos ismerete, valamint a várható költségek részletes elemzése, az energiabeszerzésnél a fix és egyéb díjak elemzése.
Összefoglalva az eset jól mutatja, hogy egy energetikai beruházás eredménye nem csak a műszaki megoldásoktól függ. A tényleges pénzügyi hatást nagyban befolyásolják a szolgáltatóval kötött szerződés feltételei, a díjak és az elszámolási rendszer működése is. Bár a napelemes rendszer jelentős részben fedezi az épület villamosenergia igényét, az energia beszerzésnél a járulékos költségekre is figyelni kell, hiszen ahogy a példa szerint is a teljes költség nem feltétlenül csökken.
Szigetvári Antónia
Planet Energy Magyarország Kft.
Okl. energetikai mérnök
2026.06.08