A vizsgált beruházás egy önkormányzati faluház épület energetikai korszerűsítése keretében valósult meg. A projekt célja az épület energiahatékonyságának javítása, az energiafogyasztás és a költségek csökkentése volt. A beruházás egyik fontos része egy napelemes rendszer telepítése. A napelemek által megtermelt villamos energia csökkenti az épület hálózatból vásárolt energia mennyiségét. Ugyanakkor a rendszer működésénél nemcsak a megtermelt energia mennyisége fontos, hanem az is, hogy azt mikor és hogyan tudják felhasználni, valamint milyen elszámolási szabályok vonatkoznak a megtermelt és felhasznált energiára.
Jelen elemzésben a vizsgált időszak 2024 június 27. és 2026 február 28. közé esik. Ezen időszak alatt a faluház a napelemes rendszer által megtermelt energia mellett összesen 5865 kWh villamos energiát vételezett a hálózatból, amelynek költsége 617 749 Ft volt. Ugyanebben az időszakban a napelemes rendszer 8281 kWh többletenergiát termelt vissza a hálózatba. Ennek oka, hogy a napelemes rendszer villamosenergia-termelése és az épület energiafogyasztása időben nem minden esetben esik egybe.
A napelemes rendszer gazdasági előnyeinek vizsgálata során ezért fontos figyelembe venni az alkalmazott elszámolási rendszert is. A korábbi szaldóelszámolás kedvezőbb helyzetet teremtett a napelemes rendszerek tulajdonosai számára, mivel az elszámolás során a hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált villamos energia éves szinten kiegyenlítheti egymást. Ez lehetővé tette, hogy a megtermelt, de helyben fel nem használt energia nagyobb értéket képviseljen az elszámolásban
A bruttó elszámolás ezzel szemben külön kezeli a hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált villamos energiát. Ez különösen azoknál a napelemes rendszereknél jelenthet hátrányt, amelyek esetében a termelés és a fogyasztás időben jelentősen eltér egymástól. A faluház esete jól szemlélteti ezt a helyzetet, mert itt hőszivattyús fűtési rendszer került kialakításra, és a fűtési energiaigény nagyobb része a téli, kevésbé napsütéses időszakra esik.
A vizsgált időszakban keletkezett 8281 kWh többletenergia értékét két különböző elszámolási lehetőség alapján is meg lehet vizsgálni. Amennyiben a többletenergiát 5 Ft/kWh áron számolnák el, annak értéke összesen 41 405 Ft lenne. Ebben az esetben a 617 749 Ft-os hálózati villamosenergia-költség a többletenergia ellenértékével csökkentve 576 344 Ft-ra mérséklődne.
Ha azonban a többletenergiát ugyanazon az egységáron lehetne elszámolni, mint a hálózatból vételezett villamos energiát, vagyis a jelen számításban alkalmazott 80 Ft/kWh értéken, akkor a 8281 kWh többletenergia értéke 662 480 Ft lenne. Ez az összeg meghaladná a vizsgált időszak 617 749 Ft-os vételezési költségét, így a két érték különbsége 44 731 Ft lenne.
Jelenlegi elszámolási rendszerben a faluház által a hálózatba betáplált, de helyben fel nem használt többletenergiáért jelenleg nem kapnak ellenértéket. Ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszer által megtermelt energia egy része nem hasznosul közvetlenül a faluház számára.
Bár a napelemes rendszer jelentős mértékben csökkenti a hálózatból vételezendő villamos energia mennyiségét, a termelés és a fogyasztás időbeli eltérése miatt a megtermelt energia egy része nem használható fel közvetlenül. Ennek következtében a faluháznak továbbra is szüksége van hálózati villamos energia vételezésére, annak ellenére, hogy a napelemes rendszer összességében jelentős mennyiségű energiát termel.
A visszatáplált energia elszámolásának gyakorlati hatását egy konkrét havi adat is jól szemlélteti. A 2025. május 1–31. közötti időszakban a napelemes rendszer összesen 544 kWh villamos energiát táplált vissza a hálózatba.
Ennek elszámolási egységára 5 Ft/kWh volt, így a visszatáplált energia értéke 2720 Ft-ot tett volna ki. A számlán külön megjegyzésként is szerepel, hogy a számlát az önkormányzatra vonatkozó adózási szabályok szerint kell kiállítani, amennyiben nincs beszámlázási tilalom. A vizsgált projekt esetében azonban a szerződés alapján a fenntartási időszak alatt az önkormányzat a visszatáplált energia ellenértékét nem számlázhatja ki, így a 2 720 Ft-os összeg tényleges bevételként nem realizálható. A példa egyben azt is szemlélteti, hogy a visszatáplált energia ellenértéke egy teljes hónapban is mindössze néhány ezer forintos nagyságrendű, amely a kapcsolódó adminisztrációs költségekhez képest csekély összegnek tekinthető.
Összehasonlításképpen érdemes megvizsgálni azt is, hogy a korábbi szaldóelszámolási rendszer alkalmazása mellett mekkora értéket képviselt volna a napelemes rendszer által visszatáplált energia. A jelen elemzésben a korábbi szaldóelszámolási rendszer hatásának szemléltetésére a visszatáplált villamos energia értékét 80 Ft/kWh összeggel vettük figyelembe. A 2025 május hónapban visszatáplált 544 kWh villamos energia így 43 520 Ft lett volna, szemben a jelenlegi 5 Ft/kWh elszámolási értékkel számított 2 720 Ft-tal. Ez 40 800 Ft különbséget jelent egyetlen hónap alatt. A teljes vizsgált időszakban keletkezett 8281 kWh többletenergiát 80 Ft/kWh értéken számolva 662 480 Ft értéket kapunk, míg 5 Ft/kWh elszámolási értékkel számolva ez mindössze 41 405 Ft lenne. A két érték közötti különbség 621 075 Ft. A számítás jól szemlélteti, hogy a korábbi szaldóelszámolás mellett a megtermelt és visszatáplált többletenergia lényegesen nagyobb pénzügyi értéket képviselt volna, azonban a jelenlegi elszámolási feltételek, valamint a projekt fenntartási időszaka alatt fennálló beszámlázási tilalom miatt ez az összeg az önkormányzat számára tényleges bevételként nem realizálható.
Az elemzés során az épület havi energiafogyasztását és a napelemes rendszer visszatáplálását is összevetettük, az eredményeket az alábbi diagramm mutatja.
Az ábrán jól látható az önkormányzati épület fogyasztása és a napelemes rendszer visszatáplálása közötti ellentétes szezonális tendencia. A téli hónapokban a fogyasztás jelentősen magasabb, miközben a napelemek termelése – a kevesebb napsütéses órának és az alacsonyabb napmagasságnak köszönhetően – jóval alacsonyabb. Ezzel szemben a nyári időszakban a napelemes rendszer termelése jelentősen megnövekszik, miközben az épület energiafogyasztása csökken. Tehát a napelemes termelésen túli fogyasztás és az éppen aktuális fogyasztáson túli hálózatba visszatűplált napelemes termelés ellentétesen alakul az év során.
A számlákon a völgy- és csúcsidőszakok is megjelennek, és jól látható, hogy a csúcsidőszakban jelentős mennyiségű energia kerül visszatáplálásra a hálózatba.
Érdemes lenne ugyanakkor olyan elszámolási rendszert kialakítani, amely a visszatáplált villamos energia értékét is a termelés időpontjához igazítja. Ennek keretében nemcsak a hálózatból vételezett villamos energia ára lehetne magasabb a csúcsidőszakokban, hanem a hálózatba visszatáplált energia is magasabb elszámolási értéket képviselhetne ezekben az időszakokban.
Szigetvári Antónia
Planet Energy Magyarország Kft.
Energetikai mérnök
2026.07.29.