Egy épületben korszerű kondenzációs kazánokra cserélték a korábbi hőtermelőket, a földgázfogyasztás azonban a következő években tovább növekedett. A jelenség rámutat arra, hogy a berendezéscsere önmagában nem elegendő: a megfelelő üzemeltetési paraméterek kialakítása legalább ilyen fontos.
A hagyományos elven működő tüzelőberendezések füstgázának hőmérséklete rendszerint 140-180 °C közötti tartományra tehető, így megállapítható, hogy jelentős energiát engedünk szabadjára, amikor a füstgázban rejlő energiát nem hasznosítjuk.
A kondenzációs gázkazán az égésterméket hőcserélőn keresztül olyan mértékben visszahűti, hogy a füstgázban lévő vízgőz harmatpont alá kerül, és kondenzáció valósul meg. A keletkező kondenzvíz látens hője egy hőcserélőn keresztül átadódik a fűtési víznek, így az égés során felszabaduló energiatartalom magasabb hatásfokkal hasznosul, mint más fosszilis alapú fűtési berendezéseknél.
A földgáz égésekor keletkező víz kondenzációjának mértéke erősen függ a kondenzációs cirkó hőcserélőjének hőmérsékletétől, amely azonosnak vehető a visszatérő melegvíz hőmérsékletével. Az alábbi ábrán látható, hogy adott visszatérő hőmérséklet mellett mekkora kondenzáció tapasztalható.

Amennyiben a visszatérő hőmérséklet magas vagy 60 °C-hoz közeli, akkor gyakorlatilag már nem történik kondenzáció. A következő ábrán látható, hogy a visszatérő hőmérséklet az előzők miatt hogyan hat a hatásfokra.

(Megjegyzés: A diagram az alsó fűtőértékre vonatkoztatott hatásfokot szemlélteti.)
Jól látható, hogy minél magasabb a visszatérő víz hőmérséklete, annál alacsonyabb a gázkazán hatásfoka. Ezek miatt kondenzációs gázkazán esetén mindenképp ajánlott az előremenő hőmérséklet csökkentése egészen addig, míg a komfortérzet nem csökken.
Hogy gyakorlati tapasztalatot is bemutassunk, az alábbi ábrán látható egy olyan épület gázfogyasztása, ahol 2023-as fűtési időszak végével történt egy energetikai fejlesztés, amely során minden gázkazánt kondenzációsra cseréltek.
A bekért számlák alapján az volt tapasztalható, hogy a fogyasztás minden évben egyre inkább növekszik, miközben hatékonyabb rendszer lett beépítve, az igény nem növekedett és az időjárási adatok sem magyarázták a növekedő fogyasztást. Az időjárás hatását a lokációhoz köthető napi átlaghőmérsékletadatok segítségével határoztuk meg az átlagos évre vonatkozó fűtési hőfokhíd értékhez viszonyítva.
Helyszíni bejárás során láttuk, hogy a kondenzációs gázkazánok közel 70 °C-os előremenő hőmérséklettel működtek és közel 60 °C-os volt a visszatérő közeg hőmérséklete. Ilyen hőmérséklet mellett nem történik kondenzáció. Valószínűleg a beépítés és beüzemelés után nem történt meg működési paraméterek beállítása vagy ha igen, akkor sem a tervező általi értékeket állították be. Olyan épületeknél, ahol gépészeti rendszer felújítása történt mindenképp érdemes a számlák értelmezésén túl a működési paraméterek vizsgálata is.
A kondenzációs kazánok energetikai előnyei csak megfelelő rendszerkialakítás és üzemeltetés mellett érvényesülhetnek. Ezért a kazáncsere után elengedhetetlen a beüzemelési paraméterek ellenőrzése, a szabályozás optimalizálása és az energiafogyasztás folyamatos nyomon követése.
Kondenzációs technológiák esetén mindenképp arra kell törekedni, hogy a visszatérő közeg minél alacsonyabb legyen a komfortérzet megtartása mellett. Ezt amennyiben nem tudjuk elérni a paraméterek állításával, akkor érdemes megfontolni a hőleadó rendszer korszerűsítését is, és lehetőség szerint nagyobb méretű radiátorok alkalmazását, amelyeknek alacsonyabb hőmérsékletű közeg is elegendő.
Kollár András István
Planet Energy Magyarország Kft.
Okl. energetikai mérnök
2026.09.22